Én eképpen ismerkedtem meg a vízipipázással:
Bátyámnak vettem ajándékba, születésnapjára egy 26 cm-es kínai vízipipát, és használta már sokszor, mire elérkezett az az idő is, hogy először itthon is használja !
Néhány barátjával jött hozzánk grillezni, egy kis kertipartira, így kialakult egy kellemes családias hangulat, és bátyám felvetette a barátainak, hogy nem szeretnétek e vízipipázni ? A csapat fele magamat is beleértve egy kissé idegenkedve fogadta ezt, és felmerült a szokásos első pipázás alkalmával felmerülő kérdés, hogy mennyire káros ez ?
Bátyám válasza erre az volt, hogy véleménye szerint nem károsabb, mint egy séta négykor a városban…
A kerámiába Nakhla kétalma került, és öngyulladó szenet használtunk, alap szívócsővel ! Két-három szívás után adták tovább egymásnak a szívócsövet bátyám cimborái, mígnem eljutott hozzám is, először nem tüdőztem le, mivel gondoltam köhögni fogok tőle ( Nem cigarettázom ! ) aztán a második szívásra letüdőztem, és megéreztem a dohány csodálatos ízét, talán ekkor érintett meg igazán először a vízipipázás hangulata, varázsa !
Teltek múltak az évek és bátyámmal egyre többször vízipipáztunk nagyjából hetente háromszor, Nakhla dohánnyal öngyulladó szénnel. Mondhatni megszerettette velem ezt a hobbit… És most egy hónapja, hogy felköltözött Budapestre dolgozni, akkor kaptam észbe, hogy mennyire hiányzik a pipázás, kérdeztem a bátyámat, hogy szeretnék egy vízipipát, de honnan, és mondta, hogy unokaöcsénknek van egy vízipipája, csak ő nem használja, csak dísztárgynak, ezután beszéltem unokaöcsémmel, hogy megvenném tőle, de mondta, hogy nem kell, odaadja ajándékba !
Hát így jutottam első vízipipámhoz…
Azóta is használom , általában hetente pipázok, El Nefes vízipipát használok, bamboocha szénnel, mosható szívócsővel, valamint Sahlar mini Phunnel-el, és általában Serbetli dohányt szívok !
Köszönöm megtisztelő figyelmeteket !
Üdv: Oreyus
