Nem csak természetfotózásra jó ám a HDR, nagyon sok más lehetőség is rejlik még benne..
Egyébként nekem a HDR-re és az IR-fotózásra azért van szükségem, mert én adott esetben inkább kicsit művésziesen (bár messze nem vagyok az), a realitás talajától elszakadva közelítek meg dolgokat.
Szóval engem alapvetően két dolog visz rá a HDR technika használatára:
Az egyik, hogy sokszor nem érzem valódinak az elkészült képet, azaz nem mindig jön át az eredeti hangulat – és ez legtöbbször az elkészült képek alacsony színdinamikája miatt van. Nagyon szeretem a színes, kontrasztos képeket, és ezért egyszerűen szükségesnek érzem, hogy utólag kezdjek valamit ezekkel a képekkel, és ezért is szoktam majdnem mindig RAW-ba fotózni; ebből készülnek aztán az ún. fake-HDR -ek.
A másik dolog pedig az, hogy sokszor belelátok még dolgokat a kompozícióba, amik valójában vagy nincsenek ott, vagy nem úgy vannak ott, és ezeket mindenképp meg szoktam valósítani. Azonban én sem szeretem túlzottan az utómunkákat, így a HDR nálam megáll az exposure blendingnél, a nem-HDR fotókat pedig legfeljebb vágni szoktam utólag.
No de persze mindenkinek más tetszik, ízlésről nem érdemes vitázni 🙂
