Köhim-Köhim.. váh, ez borzasztóan kapar. Mit lehet ilyenkor tenni? Sokan fogják az adott tömést és kidobják, majd új, friss adagot tömnek. Fölösleges. Elég 1-2 percet rászánni és már is újra élvezhető, finommá tehetjük kedvenc ízünk. Mit is kell ilyenkor tenni? Először lássuk videón:
Akit érdekel pár tanács, hogyan lehet megelőzni vagy mitől van a kaparás vagy akinek nem jönne be a videó az olvasson tovább, kattintson a lenti linkre.
Nézzük is sorba, mely lépéseket kell megcsinálnunk:
- Hamuzzuk le a szeneket. Vegyük le a csipesszel, majd ejtsük a tányérra őket.
- Tiszta levegőt a tartályba! Használjuk a szelep azon különlegességét, hogy ki jön rajta a füst ha fújjuk. A szívócsőbe fújjunk 1-2 percig nem túl erősen, míg kb. üresnek tűnik.
- Ezután a szeneket tegyük fel ismét. Figyeljünk arra, hogy ne ugyan oda ahol előzőleg voltak. Kicsit forgassuk el a szeneket. Így 1-2 helyen fogja a hő koncentráltan érni a dohányt és tovább bírja.
- Már is érezni fogjuk ismét a kellemes, ízes füstöt. 😉
Figyeljünk arra, hogy több tényezőtől is elkezdhet kaparni a vízipipánk.
- Túl sok a szén: gyakori probléma, le kell venni ilyenkor egy darabot általában
- Közel van a dohányhoz a szén: ez esetben túl sokat tömtünk a kerámiába vagy nem használtunk alugyűrű.
- Hőtartó sapkát fent hagytuk: gyakori eset, a szélfogó nagyon koncentrálja a szén hőjét, így túl sok hőt kap a dohány
- Száraz, régi a dohány: ez is előszokott fordulni, keverni kell friss melasszal vagy glicerinnel
Végül pár tanács nyersen, velősen:
- Figyeljünk, hogy ne tömjünk túl sokat. Nem lesz erősebb íze sokkal, maximum a nikotint érezzük jobban. A szén és a dohány között legalább 3-4mm rés legyen.
- Használjunk több réteg alufóliát. Lehet 2 vagy akár 4 réteget is használni.
- Lukak legyenek elszórva és minél több, minél kisebb luk legyen.
- Dohány legyen friss, ‘zamatos’. :cheerful:
- Több próbálkozás során tapasztaljuk ki, mennyi szén kell.
- A szeneket ne a kerámia közepére rakd, hanem inkább a szélére.
- Hőtartó sapka csak az izzítás elején legyen fent vagy amikor a vége felé már gyengül a szén.
Kellemes pöfékelést!
