A helyzet az,- már leírtam valahol – hogy hiába is próbálok, mint szülő gátat vetni a gyermekem ez irányú érdeklődésének, ha Ő engem megkerülve nem itthon, fogja folytatni ezt a tevékenységét.
Úgy gondolom, hogy ellenőrzött körülmények között itthon sokkal kevesebbet árt magának, mint haveri környezetben, esetleg piával, ne adj isten droggal ötvözné a dolgot. Ezért aztán úgy gondoltuk, hogy itthon együtt, kényelmesen és kultúráltan csináljuk, ha még a kor nem is igazán engedné, de kevésbé rombolja magát, mint ha bokrok alatt parkban a hozzá nem értők megvető pillantásaitól kísérve esetleg a rendőrségen végződne a dolog.
Így alakult, hogy Gáborral már több mint 1 éve együtt pipázunk.