'sYska/!/' írta korábban:
Köszönjük a jó leírást, de ha nem haragszol pár pontba belekötnék:
– Ha a pipa anyaga rozsdamentes acél, akkor nem szabadna rozsdásodnia még sérülés esetén sem. Elvégre maga az anyaga (és nem a bevonata) rozsdamentes. A leírásod alapján a gömbök csatlakozásánál van a folt (ami nem is biztos szerintem, hogy rozsda, bár láthatatlanba..), így szerintem a forrasztóanyagból használhattak olyat, ami korrodálódhat. (+ Mióta használod? Külső részét is mindig mostad, érte víz?)
– Tömítés nekem még sosem szakadt el. Be szoktad nedvesíteni vízzel vagy nyállal, hogy csússzon rendesen? (Legalább egyik oldalát, hogy vagy a testhez vagy az üveg szájához tapadjon, míg a másik oldalán csússzon?
– Kerámiába mit keres lekvár, kakaómassza? 😮
De berozsdálhat, mivel ha jól emlékszek, a korrózió mentes fémek is oxidálódhatnak! Erre az a magyarázat hogy a fémen egy védő oxid réteg alakul ki és ha az megsérül, akkor bekövetkezhet az oxidáció. A rozsdamentes acél ha emlékezetem nem csal, akkor krómmal és nikkellel van ötvözve, ez nem garancia arra hogy sose oxidálódik, mivel pont az védi meg a fémet, és mint már említettem ennek a sérülése “halálhoz” vezethet.
A kindertojások 2 félből állnak, és ahol illeszkednek ott ütötte fel a fejét egy minimális mennyiségű rozsda. A sérülést szerintem maga a gyártási folyamat okozta elő, valószínűleg leköszörülték az illeszkedési pontokon a sorját, ami a gyártás során keletkezett, vagy csak szimplán letörést köszörültek rá, hogy a 2 fél illeszkedjen. Használat után, amikor kiszoktam mosni, akkor mindig került víz a test külsejére, és szerintem onnét eredt a rozsda.
Forrasztás csak a szelepnél van a pipán, de az meg réz ha jól láttam. Forraszanyagnál előbb oxidálódik el az acél.
A tömítéseket nem szoktam nedvesíteni, de akkor ezek szerint kellene.
A lekvár a sárgabarackos dohányhoz kellett, a kakaómassza meg a banános dohányhoz.
A pipa 3 hete van meg. Azóta elment benne 250g +33g +134g dohány és több mint fél kiló természetes szén.
