Sziasztok, Kormi vagyok a vizipipafan.com/forum-ról és ma egy igen érdekes dohányt szeretnék nektek bemutatni. A Mizo termékvonal kb. 2 éve jelent meg a piacon, s nem sokkal később eljutott Magyarországba is. A Nakhla cég szándéka ezzel az almárkával egyértelműen a felső kategóriába való betörés volt, ami, mint azt sokan bátran kijelenthetjük, tökéletesen sikeres volt. Első körben guava, szőlő, görögdinnye, cherry, menta és alma ízekben volt kapható, majd ez az ízpaletta nemrégiben tovább bővült.
A dohány csomagolása nagyon igényes, külön tetszik az alapvetően citromsárga színvilág, amit az érett gyümölcs harsány vörös színe tör meg. A harmóniát sajnos nem élvezhetjük sokáig, mert az összképbe belerondít a doboz felületének 50%-t beborító, a dohányzás ártalmaira figyelmeztető felirat. Sajnos ennek alkalmazása manapság már követelmény, így ezt a gyártónak nem róhatjuk fel. A dobozt kibontva, előbb egy, a dobozéhoz nagyon hasonló színvilágú tasakot pillanthatunk meg. Ez minden íznél teljesen azonos, rajta a már jól megszokott termékreklámmal, illetve „Mizo” felirattal. Ezt a kis zacskót kibontva, belül, egy szép nagy műanyag fóliába csomagolva találjuk magát a dohányt.
A dobozt kinyitva szinte azonnal megcsap a már jól ismert, ám eddigiekben csupán a kétalmás íznél megszokott, ánizsos illat. Gyakorlatilag ez az uralkodó, ebbe a textúrába finoman belesimul némi almás illatvilág, azonban az ánizst képtelen lenyomni, így végig a háttérben marad.
A dohány állaga a megszokott Nakhla Mizo minőség: kellően nedves, klasszikus aprítású, itt-ott nagyobb ágakkal is lehet találkozni. Színe a dobozon látható gyümölcshöz illeszkedően vörös.
A tesztkörnyezet:
- Khalil Mamoon Trimetal pipa
- KM alap kerámia
- Razan szívócső
- A tartályban sima vizet használtam
- Háztartási alufólia, 2 réteg
- 2db. egész cocobrico.
A szenek felhelyezése után kb. 5 percig hőtartót használtam, ám ezalatt az idő alatt nem szívtam a pipát, vártam, hogy a kerámia és a dohány szépen átmelegedjenek, majd ezen idő letelte után a szeneket áthelyeztem, visszatettem a hőtartót, és csak ekkor kezdtem el szívni a pipát.
Az első szívásra igen bő füstöt adott, ekkor levettem a hőtartót, és amíg a szenek mérete azt indokolttá nem tette, nem raktam vissza. A füst a pipázás során a Mizo termékcsaládtól elvárható szinten végig sűrű, bő maradt.
A dohány íze tökéletesen visszaadja azt az illategyveleget, amit a doboz kibontása után éreztem: az ánizs dominál, de egyeduralmát játékossá teszi a háttérben finoman megbúvó alma, így téve tökéletessé, és oly sok ember által kedveltté ezt az ízt.
Mivel enyhén mosott dohányról van szó, így a pipázás során lehetett érezni némi buzz-t, bár én elég érzékeny vagyok a nikotinra, így másnál ez lehet, hogy nem fog megtörténni.
Összegzésként elmondható, hogy a Nakhla a Mizo termékcsalád ezen ízével azt tette, amihez a legjobban ért: csúcsminőségű dohányt készített a XXI. Század, és a felsőkategória kívánalmai szerint, azonban fél lábbal megmaradt a tradicionalitás talaján, ezáltal téve még tökéletesebbé.
Az alma tehát bizonyított. Pontozni nem szeretnék, mindannyian különböző ízlésvilággal rendelkezünk, így a pontozás nem jelent túl sokat. Próbáljátok ki bátran, mert megéri! Nálam a dohány, mint a fenti sorokból is látszik, tuti befutó, és ameddig a Fakherek nem érkeznek meg, ez így is fog maradni.