A vízipipázás egy közösségi hobbi, mely a dohányzás egy kulturált, igényes és hagyományként őrzött szokása.

Vízipipa élettani hatásai

Az előző bejegyzés után, most jöjjön valami igazi és oktató jellegű írás is.

Na, ma reggel a határidőim megnézése mellett nem mellesleg találtam egy cikket, ami a vízipipa élettani hatásait kutatja. De legalábbis megnézte, hogy mit is szív az ember be a füsttel, s igazából azért is lehet inkább ennek hinni, mint mondjuk annak a cikknek, ami aztán előrébb helyezi a cigarettát a vízipipánál – mármint, hogy miért is kevésbé káros a cigi, ráadásul a füstszűrő nélküli -, mert itt konkrétan egy végzős vegyészmérnök srác esett neki a témának a tanárával, szóval… De lássuk csak mit találtak.

“… A füst szervetlen összetevőit egy lelkes, és kíváncsi tanárom segítségével megvizsgálhattam. Az eredmény szerint kb. 3% Szén-dioxid, kb. 19% Oxigén, 78% Nitrogén, és ami a kábult érzést adja: kb. 3600ppm Szén-monoxid volt a vizipipa üvegében található füst összetétele.

Ez lehet sokaknak kínai, ezért viszonyítás képen: a levegő összetétele 78% Nitrogénből és 21% Oxigénből áll. A maradék 1% főleg Szén-dioxid, ill. sok más gáz, pl. a nemesgázok. (Természetesen most csak az említésre méltó anyagokat soroltam fel, mivel hosszú listát lehetne írni arról, hogy milyen gázok alkotják a levegőt.)

A pipázás során a levegő a szívás hatására elhalad az izzó szén mellett, ott egy része reakcióba lép vele és Szén-dioxiddá és Szén-monoxiddá oxidálja azt, miközben felforrósodik. A forró levegő továbbmegy és a dohányban lévő anyagok (aromák, ill. illóanyagok) egy részét tovább viszi magával. A csövön át a vízbe érve lehűl és megnő a relatív páratartalma, ezért látjuk tejfehérnek a füstöt.

Élettani hatása főként a Szén-monoxidnak van. Ez a vegyület mintegy 400-szor jobban tud kötődni a vérben található hemoglobin molekulához. A hemoglobin szállítja a szervezetben az Oxigént a véren keresztül a sejtjeinkhez. Amikor az ember beleszív a pipába egy slukkot, akkor a tüdejében lévő füstből a Szén-monoxid előszeretettel kötődik az említett hemoglobin molekulához, kiszorítva ezzel az Oxigént. Biztos sokan játszottak kiskorukban olyat, hogy vettek egy nagy levegőt és ameddig csak tudták „lent” tartották azt. Mikor már nem bírták tovább egy gyors kifújás és újra levegővétel után még mindig kicsit „bódult”, kába állapotban voltak. Ez az Oxigénhiányos állapot lép fel a pipázás közben is.

A füstben lévő Oxigént csak részben tudja szervezetünk felhasználni mivel a Szén-monoxid elfoglalja a helyét. Szerencsére, ha a pipázás közben veszünk pár füst mentes lélegzetet, úgymond „kiszellőzik” a tüdőnk, és mintha mise történt volna, visszaáll az eredeti állapot, elmúlik a „bódult” érzés. Persze az oxigénhiányos állapot nem túl szerencsés a szervezet egyetlen sejtjének sem, biztos, hogy hosszútávon valamennyire megterheli az embert.

A tények viszont azt mutatják, hogy az arab emberek (akik az egész életüket végig vizipipázzák) jórészt öregen hallnak meg, és akkor sem a vizipipa okozta szervkárosodásban. Tehát az én véleményem is az, hogy inkább a vizipipa mint a cigaretta. Sokkal élvezetesebb, és kevésbé káros.”

Forrás: Vegyes felvágott

Share.

Leave A Reply